2010. szeptember 30., csütörtök

Pádahasztászana

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:


"Pádahasztászana (Lábak-a-kezeken póz)
Dristi: orrhegy


(A vinyászák számolását megváltoztattam kicsit, mert a pádahasztászana is három vinyászából áll, de mivel nem térünk vissza a szamaszthitibe, folytattam a számozást a pádángusthászanától.)


Csatvári: A pádángusthászana harpamdik vinyászájából belégzésre emeljük meg a fejünket és a mellkasunkat és nézzünk felfelé! Próbáljuk homorítani a derekunkat és feszítsük a lábainkat, miközben a tenyerünket áthelyezzük a talpunk alá.


Pancsa: Kilégzésre hajoljunk előre. Most vagyunk a pádahasztászana állapotában. Tartsuk ki öt légzésig. Mint ahogyan az előző pózban is, tartsuk egyenesen a derekunkat, és csak akkor dolgozzunk a térdek nyújtásán, ha ezt biztosítani tudjuk. Nézzünk az orr irányába. Ez a póz az előző ászana intenzívebb változata. Még intenzívebbé tehetjük a nyújtást, ha a súlyt a lábujjaink irányába visszük. 


A hasizmokatat - jelen esetben a hosszanti hasizmot értjük ezalatt - aktívan tartjuk a derék védelme érdekében. Az uddijána bandha (a haránt hasizom alsó részének behúzása) megakadályozza azt, hogy a légzés miatt kipuffadjon a has, ami instabillá teszi a derekat. Ha viszont túlzottan erősen használjuk az alhast, akkor megrövidül a gerinc és a fej eltávolodik a földtől, mivel a hasizmok főként a törzshajlításban játszanak szerepet. Csak akkor érjük el a kívánt eredményt (a gerinc nyújtását), ha érzékenyen kombináljuk a lábmunkát a törzshajlítással és a törzs nyújtásával. Ezt főleg a deréktájékon tudjuk érzékelni. 


Ha finoman és intelligensen dolgozunk, akkor növelni tudjuk a távolságot az alsó bordák és a csípőtaréj között. A törzs mindkét izomcsoportja izometrikusan működik (feszültség alatt de rövidülés nélkül), és ezért mindkettő megerősödik. Ez az aktív egyensúlyozás.


Sad: Belégzésre emeljük a fejünket és a mellkast, miközben kinyújtjuk a karjainkat. Kilégzésre helyezzük a kezeinket a csípőre és térjünk vissza szamaszthitibe. Egy légzésre visszatérni a szamaszthitibe nyilvánvalóan komplikált dolog. A kezdők feloszthatják, hogy meg tudják tartani a mozgás folytonosságát. Kezdők számára ajánlott légzés: Kilégzésre tegyük a kezünket a csípőre, ejtsük le a farokcsontot, és erősítsük meg a lábakat. Belégzésre emelkedjünk fel álló helyzetbe, a szívvel vezetve a mozdulatot. Kilégzésre ugorjunk vissza szamaszthitibe."


Én ez utóbbi számolást szoktam alkalmazni, Egyesek számára zavaró lehet az, hogy a légzések száma és a vinyászák száma nem egyezik meg, ezért kezdő vezetett órán nem sok értelmét látom a vinyászák számolásának a napüdvözleten kívül, inkább a ki- és belégzéseket szoktam mondani a hozzájuk tartozó mozdulatokkal összekötve. Maehle nem hangsúlyozta, hogy a kezeket előlről csúsztatjuk be a talp alá, és a könyököket oldalra nyitjuk a végső pózban. A pádángusthászana közben a hamstringek és a lábak nyújtására koncentrálunk, míg a pádahasztászanában átvisszük a figyelmet a gerincre, és azt nyújtjuk teljes mértékben. A vállak távolításához a széles hátizmokat használjuk, amelyek a trapézizmok anatagonistái. A lapockákat is terítsük szét és húzzuk a keresztcsont irányába. A nyakat nyújtsuk és a trapézizmot tartsuk ellazítva. 

Nincsenek megjegyzések: