2010. június 6., vasárnap

Mennyi az annyi?

A tegnapi Maehle-idézettel kapcsolatban szeretném leírni a saját reakciómat, mivel Hot Ashtanga a mániám vagy nem, de nekem eltérnek a tapasztalataim germán barátométól. Először is mindannyian tudjuk, hogy a németek rozmárok, és simán megfürdenek a tíz fokos Északi-tengerben, miközben egy magamfajta kárpát-medencei melegvérű a húsz fokos Balatonból is húsz percen belül kifagy.

Szóval a hajtincs égnek állt a fejem búbján, amikor azt olvastam, hogy húsz fokban kell gyakorolni. Mi tagadás, húsz évvel ezelőtt nekem is volt rozmár-korszakom, és mezítláb futkároztam a hóban, mint Schirilla, meg bementem a jeges folyóba fürdeni, de aztán egykettőre le is szoktam erről, mielőtt még maradandó vese- és prosztata-károsodásokra tettem volna szert.

Jógás karrierem java részét is 36 fokos termekben töltöttem, és egy cseppet sem bánom. Amikor néha arra kényszerülök, hogy húsz fokos teremben gyakoroljak, bizony még bemcsi-fölsőben sem nagyon ver ki a víz, és a pumaszagtól eltekintve az állók alatt a meggémberedett lábujjaimba próbálok némi tumo-hőt generálni, az ülők alatt az üveg-állagú hamstringemmel küzdök, a befejezők alatt pedig (mintegy a hullapóz előkészítéseképpen) az egész testem kezd fridzsider-hőmérsékletűre hűlni.

Persze nem mondom, hogy mindenkinek kötelező a 36 fok, de hát az emberi test ennyi fokos, és még a 25 fokos teremben is hőleadás zajlik kifelé. Szóval fázni nem szeretek, annyi szent, és szeretek izzadni gyakorlás közben, sőt, Pattabhi Jois szerint ez kötelező is, mert ez jelzi a hőtermelést, a tisztulást, a méregtelenítést. Maehle szerint a túlzott izzadás megcsapolja az ember életerejét. Hét én ezt őszintén szólva nem vettem észre. Átlagban napi hat órát izzadok, ezenközben 6-8 liter vizet iszom meg. A vesém tuti jól működik, a nyirokrendszerem is, és az egész olyan, mint egy sejtszintű belső zuhany. Azt is észrevettem, hogy ha a szervezet rááll a rendszeres izzadásra, akkor az izzadság nem büdös, és nem is sós, mivel a méreganyagok már kiürültek, az ásványi sókat meg visszatartja a szervezet.

Arról is ír, hogy a hidegben jobban lehet koncentrálni. Igen, arra, hogy túléld a gyakorlást és ne fagyj meg közben. Szerintem a befelé forduláshoz is ideális a meleg terem, mert az anyaméh biztonságát sugallja. Egy hideg teremben az emberek sokkal zárkózottabbak, míg a meleg teremben megnyílnak, könnyebben engedik el a frusztrációikat, feszültségeiket.

Azt is írja, hogy a meleg növeli a pittát meg a vátát, a hideg pedig a kaphát. Nos, az én ismereteim szerint a váta és a kapha egyaránt hideg dósák. Tehát a hideg mindkettőt növeli, míg a meleg csökkenti. Vagyis kevésbé leszel ideges, és több zsírt fogsz égetni. Ha súlyfölösleged van, akkor még inkább érdemes megfontolni a meleg teremben történő gyakorlást, mert nem csak a zsírpárnák párolognak el hamarább, mint a húsz fokban, hanem a megnövekedett szívmunka ellenállóbbá teszi a szívedet a túlsúlyhoz párosuló rizikófaktorokkal (magas vérnyomás, infarktus, trombózis stb.) szemben is.

Miért mondom ezt? Az alacsony, illetve magas vérnyomás egyik oka egyaránt a szív gyengeségében keresendő. Az izzadás során a szívre hárul az a munka, hogy a pórusokból kipumpálja a vizet, és ugyanezt visszapótolja az óra közben elfogyasztott vízből. Ezáltal a melegben történő gyakorlás hosszú távon szabályozó hatással van az alacsony és magas vérnyomásra is. Persze mindkét esetben eleinte felléphetnek kellemetlen tünetek. Az alacsony vérnyomásúak a vízveszteség miatt elkezdenek szédülni, mert még jobban leesik a vérnyomásuk. A magas vérnyomásúak a vér és a nyirok megnövekedett térfogata miatt érezhetnek tarkótáji nyomást, úgyhogy vigyázni kell, főleg a fordított pózoknál.

Én születésileg domináns pitta testalkatú vagyok, de amióta melegben jógázom, a váta került dominanciába, és ugye a meleg csillapítja a vátát, szóval sok stresszt el tudok engedni egy jógaóra alatt. Amikor néha hidegben gyakorlok, sokkal inkább érzem, hogy megmarad a feszültség a megnyújtott izmokban, míg a melegben sokkal hamarább törlődik. Ja, és nekem a melegben is sikerül a részleteket finomítani, szerintem jobban, mint hidegben.

Az az érdekes, hogy a meleg tényleg segít a hajlékonyság fejlesztésében, de erőt is ad. Ha húsz fokban gyakoroltam volna, Maehle javaslata szerint, akkor szerintem sokkal lassabban értem volna el a jelenlegi szintemet. És ez a hajlékonyság 90%-ban normál hőmérsékleten is megmarad, szóval nem csak egy mesterséges dologról van szó. A szamurájkardot is melegben edzik rugalmassá és törhetetlenné. Az Astanga szó mellett ezért bukkan fel nálam az Agni és az Iron.

Félreértés ne essék, nem akarok mindenkit rákényszeríteni a melegben gyakorlásra, de legalább tessék azért kiizzadni! Ha valaki skandináv testalkat, és nem bírja a meleget, vagy hidegben is tud izzadni, az nyugodtan folytathatja abban. De ha van egy kis merszed, próbáld ki a melegben gyakorlást, hátha rákapsz! Meglehetősen addiktív dolog.

Az Atmában is vannak különböző hőfokú órák: 25 fok, 30, 32, 36. Afölé nem megyünk, de 25 alá sem, nem akarok senkit sem bűntetni. Persze abban igaza van Maehlének, hogy egy fejlett jóginak már mindegy: télen a hóban vinyászázik, nyáron meg a tűző napon. De azért ezt ne utánozzuk, ha nem vagyunk még azon a szinten!

Nincsenek megjegyzések: