2009. szeptember 15., kedd

Manju Pattabhi Jois workshop 1. nap

Hétfőn reggel 10-kor kezdődött a várva várt workshop Manjuval, aki most kor szerint a rangidős a Pattabhi családban. Hozzá kell tenni, hogy régóta Amerikában él, és a Mysore-i bizniszből nem igazán részesül. Így saját magának kell megkeresnie a betevőre valót, világszerte tart workshopokat, én azt mondanám, hogy viszonylag jutányos áron.

Én reggel még tartottam egy Mysore órát Budán, utána görkorira pattantam, még beugrottam a pesti Atmába a fényképezőgépért, meg egy jógamatracért, és máris robogtam az Ó utcába, a City Home nevű pazar wellness helyre. Major Ági is jött, Pórffy Csabi meg háromnegyedkor hívott, hogy nem a Forint utcában lesz a tanfolyam? Végül ő is odaért, kb 15-20-an gyűltünk össze.

Manju Jois kb 150 centis, köpcös, de semmiképpen sem elhízott emberke, leginkább egy pehelysúlyú bokszolóra hajaz. 65 éves korához képest elég fürge és mosolygós. Tom bekonferálta, Mysore gyakorlás lesz ma, és ketten igazítanak. Erre kezdett felállni a szőr a hátamon, nehogy nekem csak ő jusson a második sorban. Szerencsére végül Tom is inkább nekiveselkedett a gyakorlásnak, és Manju szólózott igazításban. Második aggodalmam: mi lesz, ha csak egyszer jön oda, mint Sharath?

Persze erre is rácáfolt, az ülőknél elkezdett rátehénkedni a hátamra. Némelyik póznál direkt bevártam, hogy többet tudjon igazgatni. Mások, főleg a Hoppel-tanítványok csak a végén kapcsoltak, hogy nem érdemes sietni, mert így több igazítást kapsz. Gyorsétterem-szindróma - egy óra alatt az 1. sorozat. Főleg annak fényében, amit Manju utána mondott, hogy tíz légzésig kellene kitartani a pózokat, mert ötig csak rááll a szervezet, és még öt kell, mire hatni kezd a póz. Mindenesetre a végefelé is igazgatott egy jópárat, és amikor látta, hogy fel tudunk jönni Ágival a hídból, akkor ott is hátrahajlított bennünket úgy, hogy csak a fejünket kellett letenni. Szóval jó kis gyakorlás volt. Utána lezuhanyoztunk, és vissza pránájáma, meg mantra-órára.

A pránájáma komoly volt, váltott orrlyukas légzés visszatartással. Már kezdtem magamat úgy érezni, mint egy freediver-iskolában, mire rájöttem, hogy ha a bandhákra koncentrálok a légzésvisszatartás közben, akkor nem lesz légszomjam. Utána vagy negyed óráig mantrákat mondtunk Manju után, ami nekem nagyon bejött, kívülről köpte az összeset. A végén beszélgetés volt, tisztáztunk néhány kérdést a jógával kapcsolatban. Mindent összevetve izgalmas workshop volt, sokat tanultunk. Természetesen felvettem, itt a hangfelvétel.

Holnap állítólag vezetett óra lesz, és szanszkritül fog mindent mondani. Remélem szerdán megint Mysore lesz, és akkor bepróbálkozhatunk a 2. sorozattal. A végén még nagy fotózkodás, aztán mindenki ment a dolgára. Nekem még van ma két órám, és holnapig egy kicsit pihenni is kell.

Nincsenek megjegyzések: