2012. január 27., péntek

Csodás vagy!

Még egy blogfordítás, illetve egy cikk, amelynek eredeti címe: "50 Reasons Why You are Absloutely Beautiful."


A cikk szerzője egy vinyásza jógi, Linnea Jensen-Stewart, és azért néhol majd zárójelben bekommentelek, ahol nem értek egyet, vagy ahol túl ámerikásnak találom a megfogalmazást, de összességében jó gondolatébresztő. Sok esetben ugyanis a szépséget nem belül keressük, hanem a mások igényeinek, elvárásainak, elképzeléseinek való megfelelésben. Az ilyen mentalitás a félelmen alapul, és nem vezet el a feltétel nélküli boldogsághoz, csak a feltételeshez. Sokszor mondják azt, hogy a szeretetet önmagunkkal kell kezdeni, ami persze nem azt jelenti, hogy narcisztikus egó-imádókká kell válni. Inkább azt, hogy meg kell tanulni felfedezni és elfogadni az értékeket önmagunkban és boldoggá válni ezeknek az értékeknek a kibontakoztatása, másokkal való megosztása által. Mert sok esetben még akkor is nehezen fogadjuk el a bennünk rejlő szépséget, ha ezt mások felfedezik bennünk. Néha túl szigorúak és elutasítóak vagyunk önmagunkkal szemben, és ez a kapcsolatainkra is ki fog hatni. Hát akkor lássuk az 50-es listát!


"A szépség az a szó, amivel sokszor feltételesen dobálóznak. Egy olyan kategória, ami néha titokzatosnak tűnhet. Számomra a szépség mindennek az ünneplése az életünkben, még azoknak a dolgoknak is, amiket jó mélyre süllyesztünk, abban a reményben, hogy sohasem látjuk viszont azt a "csúfságot", a szerves üzemanyag, ami a csodás mosolyunkat és a lélegzetelállító nevetésünket táplálja. A nyers szépséget nem lehet hamisítani.


1. Szép vagy, amikor félsz valamit megtenni, de mégis megteszed.


2. Ha megjártad a poklot és visszatértél, akkor szép a kitartásod.


3. A szépség a merész cselekvés. Az, amit a hiteles szándék vezérel, és nem az eredményhez való ragaszkodás. (Úgy látszik, a szerző olvasta a Bhagavad-gítát :-))


4. Kérdéseket feltenni, főleg a "Miért"-et szép. Miért? Mert a kíváncsiság szép. (Engem néha azért idegesít, ha valaki túlzásba viszi).


5. Ha össze tudod fűzni a szavakat mondattá ás elég bátor vagy hogy engedd valaki másnak elolvasni, az szép. 


6. A lapos has szép, de a nagy, puha has is az (na én azért az elsőre szavaznék, de persze van, aki a térfogatot kedveli :-))


7. Szép dolog egy idegen nyelvet beszélni. Megpróbálni is szép.


8. A szépség a festék a vásznon, a gitárhúr pendülése, egy pillanat megörökítése egy képen vagy a tánc csukott szemmel.


9. A kreativitás mindig szép.


10. Szépek a szemeid. Senkinek nincs olyan szeme, mint neked. Mély, hiteles és azonnal rá lehet ismerni.


11. A szépség az, amikor elég bátor vagy, hogy elfogadd az érzelmeidet - a jót, a rosszat és a csúfot is. Hogy elképzelhetőnek tarts, hogy itt van valami csodálatos.


12. Emlékszel, amikor a legjobb barátod hívott fel sírva? Mert csak a te hangod tudta megnyugtatni? Az szép volt.


13. A szépség az, amikor annyira nevetsz, hogy fáj a hasad és azt kiabálod: "Hagyd abba, mert bepisilek!" Igen. Bepisilni szép. (Hát ez amerikás volt, na! Szerintem ezt nem kell mindenáron kipróbálni :-))


14. A szépség az, amikor nem hagyod, hogy a tudatlanságot igazságnak nézzék. Még akkor is, ha te magad vagy sötétségben.


15. A szépség az, amikor rászólsz valakire, amiért bántó dolgot mondott, még ha nem is téged bántott meg.


16. Szépek a lábaid. De tényleg, azok! Méltasd a vádlid hajlatát, a combizmaidat, a térded hegyeit és völgyeit! (Na jó, azt vágom, hogy ez itt most önmagunk elfogadásáról szól, de azért másokkal kapcsolatban én simán be tudom kategorizálni a lábuk szépségét a tízes skálán :-))


17. Lezárni egy mérgező kapcsolatot? Ó, minő gyönyörű megkönnyebbülés!


18. Szép vagy, amikor annyira rázod a fejedet egy koncerten, hogy másnap izomláz van a nyakadban.


19. Az intelligencia szép.


20. Humor. Nincs semmi, ami szebb a nevetésnél.


21. Az együttérzés nagyon-nagyon szép.


22. A szépség az, amikor annyira vad a szerkód, hogy amikor az emberek megdícsérik, akkor azt mondod, hogy "Tisztában vagyok vele." - és utána teszed hozzá - "Úgy értem, köszönöm a bókot."


23. Az egyenes vélemény szép.


24. Az is szép, ha tiszteletben tartod mások őszinte véleményét.


25. A szépség forrása a szülővárosod, akkor is ha szereted, vagy ha nem, mert olyanná formált téged, amilyen vagy."


(Folyt. köv.)

2012. január 26., csütörtök

Bhudzsapídászana

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:


"Bhudzsapídászana (karprés póz)
Dristi: orrhegyre.


Szapta: Belégzésre ahelyett, hogy előreugranánk a karjaink között, ugorjunk terpeszben előre, és a lábainkkal fogjuk körbe a karjainkat. Előreugrás közben tartsuk felemelve a fenekünket, amit az aktív bandha segítségével tudunk végrehajtani. A titok az, hogy amíg a levegőben vagyunk, vagyis amíg a belső combunk a karjainkhoz nem ér, folytatni kell a belégzést. Utána csavarjuk a lábainkat a karjaink köré és keresztezzük, illetve kulcsoljuk össze a bokákat, lehetőleg anélkül, hogy a földhöz érnének. Ha ez túl nehéz, akkor közelítsük meg a pózt a következőképpen:


1. fázis: Belégzésre ugorjunk előre úgy, hogy a lábunk a karjaink két oldalán érjen földet. Ha a karjaink a matrac szélén vannak, akkor a lábaink a matracon kívül lesznek. Anélkül, hogy a tenyerünket felemelnénk a matracról, egyenesítsük ki a lábainkat, amennyire a hamstringjeink engedik. 


2. fázis: Fogjuk meg a jobb sarkunkat a jobb kezünkkel, és húzzuk a jobb vállat a jobb térdhajlat mögé. Tegyük ugyanezt a bal oldalon is. Minél jobban bekerülnek a vállak a térd alá, annál könnyebb kitartani a pózt. Most tegyük vissza a tenyereinket a földre, minél közelebb a talpainkhoz.


3. fázis: Lassan vigyük vissza a testsúlyt a tenyereinkre, amíg a lábaink el nem emelkednek a talajtól. Ha kényelmesnek érezzük, akkor emeljük fel a lábainkat, és keresztezzük a bokákat. Ha a térdhajlatok közel vannak a vállakhoz, akkor a póz egészen könnyű lesz. Ha viszont a karjaink a könyökünk körül vannak, akkor sokkal nehezebb lesz felemelni a lábakat, mert a hasizmokkal följebb kell emelni a medencét. tartsuk ki a pózt öt percig, majd akasszuk szét a két bokát, és nyújtsuk ki a lábainkat belégzésre. Kilégzésre hajtsuk vissza a lábszárakat a térdek behajlításával, és ugorjunk vissza innen.


Astau: Kilégzésre fordítsuk a lábfejeinket úgy, hogy a lábujjak hátrafelé mutassanak, ideálisan anélkül, hogy a padlóhoz érnének. Engedjük a mellkasunkat a padló felé a könyökök behajlítása és hátrafelé fordítása által. Később megpróbálhatjuk letenni a homlokunkat a földre, illetve ha ez már könnyű, akkor az állunkat. Ha így végezzük, akkor a bhudzsapídászana a legjobb előkészítés a kúrmászanához. Felébreszti a core-izmokat, különösen a hasizmokat, a törzsfeszítő izmokat és a pszoászt. 


A kezdőknek azután ajánlott megpróbálni ezt a teljes változatot, miután az előzőleg leírt 3. fázisban már járatosak. Ha az állunkat le tudjuk tenni, akkor kihagyhatjuk az öt légzést a felemelt változatban. Az utolsó lépés az, hogy megtanulunk közvetlenül beleugrani a pózba, illetve hátraugrani belőle."  

2012. január 25., szerda

30 dolog - Vol. 2.

16. Ne légy féltékeny másokra! A féltékenység annak a művészete, hogy valaki más jószerencséjén meditálsz a sajátod helyett. Tedd fel magadnak a kérdést: "Mi az a valami, ami nekem van, és mindenki más akar?" 

17. Hagyd abba a panaszkodást és az önsajnálatot! Az élet okkal küldi a ziccereket - azért, hogy az utadat olyan irányba fordítsa, ami neked való. lehet, hogy nem látsz vagy értesz meg mindent abban a pillanatban, amikor történik, és lehet, hogy néha kemény lesz. De gondolj vissza azokra a ziccerekre, amiket a múltban kaptál! Gyakran rájössz, hogy végső soron jobb helyre emberhez, elmeállapothoz vagy helyzethez vezettek. Úgyhogy mosolyogj! hadd tudja meg mindenki, hogy ma sokkal erősebb vagy, mint amilyen tegnap voltál és az is leszel!

18. Ne tarts haragot! Ne éld az életedet gyűlölettel a szívedben! Az lesz a vége, hogy neked jobban fog fájni, mint azoknak, akiket gyűlölsz. A megbocsátás nem az, ha azt mondjuk: "Nem baj az, amit csináltál velem", hanem amikor azt mondjuk: "Nem fogom hagyni, hogy az, amit csináltál, örökre tönkretegye a boldogságomat." A megbocsátás a válasz...engedd el, lelj békére, szabadítsd fel önmagadat! És emlékezz, a megbocsátás nem csak más emberek számára fontos, hanem neked is. ha kell, bocsáss meg önmagadnak, lépj tovább és legközelebb próbáld jobban csinálni!

19. Ne engedd, hogy mások lehúzzanak a szintjükre! Ne csökkentsd a sztenderdjeidet azért, mert mások nem hajlandók növelni az övéket!

20. Ne pazarold az időt arra, hogy magyarázkodsz mások előtt! A barátaidnak nincs rá szüksége, az ellenségeid meg úgysem hiszik el! Csak tedd azt, amiről a szívedben tudod, hogy helyes!

21. Ne csináld ugyanazokat a dolgokat újra és újra szünet nélkül! Akkor van itt az ideje, hogy vegyél egy mély levegőt, amikor éppen nem érsz rá. Ha folytatod azt, amit eddig csináltál, akkor az eredmény is ugyanaz lesz. Néha kell egy kis távlat, hogy tisztán lásd a dolgokat. 

22. Ne mulaszd el észrevenni a parányi pillanatok szépségét! Élvezd a kis dolgokat, mert egy nap esetleg visszanézel és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok. Az életed legjobb részei azok a kis, névtelen pillanatok lesznek, amiket azzal töltesz, hogy mosolyogsz valakire, aki fontos neked. 

23. Ne akarj mindent tökéletesen csinálni! A valódi világban nem a perfekcionistákat díjazzák, hanem azokat, akik elvégzik a dolgokat. Olvasd el a "Getting Things Done" című könyvet!

24. Ne kövesd a legkisebb ellenállás útját! Az élet nem könnyű, különösen, ha valami értékes dolgot szeretnél elérni. ne keresd a legkönnyebb megoldást! Csinálj valami rendkívülit! 

25. Ne tegyél úgy, mintha minden rendben lenne, amikor nincsen! Néha nyugodtan széteshetsz egy kis időre. Nem kell mindig a kemény fiút játszani, és nem kell állandóan bizonygatni, hogy minden rendben van. Azzal sem kell foglalkoznod, hogy más emberek mit gondolnak, ha kell fakadj sírva, a könnyek hullatása egészséges! Minél előbb megteszed, annál előbb fogsz tudni újra mosolyogni.

26. Ne hibáztass másokat a saját problémáid miatt! Olyan mértékben tudod valóra váltani az álmaidat, amilyen mértékben felelősséget vállalsz az életedre. Ha másokat hibáztatsz azért, ami veled történik, akkor elutasítod a felelősséget, és másokra ruházod a rendelkezés jogát az életed adott területe felett.

27. Ne próbálj mindenki számára minden lenni! Ez lehetetlen, és ha megpróbálod, kiégsz. De ah egy valakit mosolyra késztetsz, az megváltoztathatja a világot! lehet, hogy nem az egész világot, de az ő világát. Szűkítsd a fókuszt!

28. Na aggódj annyit! Az aggódás nem mentesíti a holnapot a nehézségektől, csak a mát az örömöktől. Az egyik módja, hogy eldöntsd, megéri-e valami az őrlődést, ha megkérdezed magadtól: "Számítani fog ez egy év múlva is? Három év, öt év múlva?" Ha nem, akkor nem érdemes aggódni miatta.

29. Ne arra koncentrálj, amit nem akarsz, hogy megtörténjen! Koncentrálj arra, amit meg akarsz, hogy történjen! Minden nagy sikertörténet előszava a pozitív gondolkodás. ha minden nap azzal a gondolattal ébredsz fel, hogy valami csodálatos fog történni az életedben a mai napon, és jól odafigyelsz, akkor gyakran rájössz, hogy tényleg megtörtént.

30. Ne légy hálátlan! Mindegy, hogy milyen jó vagy rossz, minden nap úgy kelj fel, hogy hálás vagy az életedért. Valaki valahol máshol elkeseredetten küzd a sajátjáért. Ahelyett, hogy arra gondolsz, mi az, aminek híján vagy, próbálj arra gondolni, hogy mi az, amid van, és aminek mindenki más híján van!"

2012. január 24., kedd

30 dolog, amiről le kell szoknod, right now!

Úgy látszik, mostanában divatosak a listák. Ez is egy ilyen "Használati utasítás az élethez", de megtetszett. Bár a minap kommentelte éppen valaki, hogy az ilyen megerősítések nem sokat érnek, mert aki amúgy is pozitív, az nagyjából eleve így él, aki viszont negatív, az elolvassa, de az életében nem igazán tudja alkalmazni. Mindegy, azért adjunk neki egy esélyt, hátha valakinek pont ez a szikra kell a lángra lobbanáshoz :-). A második fele holnap jön.


"Ahogy Maria Robinson egyszer mondta: "Senki sem mehet vissza és nem kezdheti elölről az egészet, de elkezdheti a mai napot és más véget hozhat ki belőle." Semmi sem lehetne közelebb az igazsághoz. De mielőtt megkezdenénk az átalakulás folyamatát, le kell szoknod azokról a dolgokról, amelyek visszatartanak.


Íme néhány ötlet:


1. Ne tölts időt a nem megfelelő emberekkel! Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan emberekkel töltsük, akik kiszívják belőlünk a boldogságot. Ha valaki azt akarja, hogy jelen legyél az életében, az helyet csinál neked benne. Nem kell megküzdened a helyért. Sohase erőltesd rá magad olyasvalakire, aki nem ismeri el az értékeidet. És ne feledd, az igazi barát nem az, aki akkor áll melletted, amikor a legjobb formádat hozod, hanem az, aki kiáll melletted, amikor a legrosszabb passzban vagy. 


2. Ne menekülj  a problémáid elől! Nézz szembe velük! Persze, hogy nem lesz könnyű. Egyetlen ember sincs a világon, aki tökéletesen ki tud védeni minden ütést, ami rázúdul. Nem elvárás, hogy azonnal meg tudjuk oldani a problémákat. Nem így terveztek bennünket. Igazából úgy terveztek, hogy megsértődjünk, szomorúak legyünk, megsérüljünk, megbotoljunk és elessünk. Mert ez az egész élet célja - hogy szembenézzünk a problémákkal, tanuljunk, alkalmazkodjunk, és idővel megoldjuk őket. Végső soron ez tesz bennünket azzá, aki vagyunk.


3. Ne hazudj önmagadnak! Bárki mást becsaphatsz a világon, de önmagadat nem tudod. Csak akkor lépünk előre az életben, ha kockáztatunk, és a legkockázatosabb dolog az, amikor megpróbálunk őszinték lenni önmagunkkal szemben. Olvasd el a "The Road Less Traveled" című könyvet! 


4. Ne szorítsd háttérbe a saját igényeidet! Az a legfájdalmasabb dolog, amikor elveszíted önmagadat, miközben túlzottan szeretsz valakit, és elfelejted, hogy te magad is különleges vagy. Igen, segíts másokon, de segíts önmagadon is! Ha valaha is ott volt az ideje, hogy kövesd a vágyaidat és valami olyat csinálj, ami neked fontos, akkor az a pillanat most van itt.


5. Ne akarj valami lenni, ami nem vagy! Az élet egyik legnagyobb kihívása az, hogy önmagad légy egy olyan világban, amelyik próbál olyanná tenni, mint mindenki más. Valaki mindig csinosabb lesz, valaki más okosabb, vagy fiatalabb, de sohasem lesz olyan, mint te. Ne változz azért, hogy az emberek kedveljenek! Lágy önmagad, és a megfelelő emberek szeretni fogják a valódi énedet!


6. Ne kapaszkodj a múltba! Nem tudod elkezdeni az életed következő fejezetét, amíg az előzőt olvasod újra és újra.


7. Ne félj hibákat véteni! Ha csinálsz valamit és elrontod, az még mindig legalább tízszer hatékonyabb, minta nem csinálnál semmit. Minden sikerhez a kudarcokon keresztül vezet az út, és minden kudarc közelebb visz a sikerhez. A végén sokkal jobban fogod bánni azokat a dolgokat, amiket NEM tettél meg, mint amiket megtettél.


8. Ne vádold magad régi hibáidért! Lehet, hogy nem a megfelelő embert szereted, vagy nem a megfelelő dolgok miatt sírsz, de mindegy, mennyire fordulnak rosszra a dolgok, egy biztos, a hibák segítenek nekünk, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő személyt és dolgokat. Mindannyian hibákat követünk el, küzdelmeink vannak, és még bánjuk is a múltbeli dolgokat. De nem vagyunk azonosak a hibákkal, a küzdelmekkel, és itt vagyunk MOST azzal az erővel, amivel formálni tudjuk a napunkat és a jövőnket. Minden egyes dolog, ami valaha is történt az életedben, egy olyan pillanatra készít fel téged, ami a jövőben fog bekövetkezni. 


9. Ne akard megvásárolni a boldogságot! Sok olyan dolog van, amire vágyunk, és sokba kerülnek. De az igazság az, hogy azok a dolgok, amelyek igazán boldoggá tesznek - a szeretet, a nevetés és a szenvedélyünk végzése - teljesen ingyen vannak. 


10. Ne tedd a boldogságodat függővé másoktól! Ha nem vagy elégedett azzal, amilyen belülről vagy, akkor nem leszel elégedett senki mással sem egy hosszú távú kapcsolatban. Először stabilitást kell létrehoznod a saját életedben, mielőtt bárki mással megosztanád. Olvasd el a "Stumbing on Happiness"-t! 

11. Ne légy link! Ne gondolkozz túl sokat, különben még ott is problémát hozol létre, ahol eleve nem is volt. értékeld a helyzetet, dönts és cselekedj! nem tudod megváltoztatni azt, amivel nem vagy hajlandó szembenézni. A haladás kockázattal jár. Nem tudsz egy lépést sem tenni előre, ha nem mered felemelni a lábadat.


12. Ne gondold azt, hogy még nem állsz készen! Soha senki nem érzi úgy, hogy 100%-ban készen áll, amikor egy lehetőség adódik. Ez azért van, mert a legtöbb nagy lehetőség az életünkben arra kényszerít bennünket, hogy túlnőjünk a komfortzónánkon, ami azt jelenti, hogy eleinte nem fogjuk teljesen kényelmesen érezni magunkat. 


13. Ne keveredj kapcsolatokba rossz indokból! A kapcsolatokat bölcsen kell megválogatni. Jobb egyedül lenni, mint rossz társaságban. Nincs ok a sietségre. Ha valaminek meg kell történnie, akkor az meg fog  a megfelelő időben, a megfelelő személlyel és a legjobb okból. Akkor legyél szerelmes, amikor készen állsz rá, és ne akkor, amikor magányos vagy!


14. Ne utasítsd el az új kapcsolatokat csak azért, mert a régiek nem működtek! Rá fogsz jönni az életed során, hogy minden egyes emberrel való találkozásodnak célja van. Egyesek próbára tesznek, egyesek kihasználnak, egyesek pedig tanítanak,. De a legfontosabb, hogy egyesek ki fogják hozni belőled a legjobbat.


15. Ne próbálj mindenki mással versenyezni! Ne aggódj amiatt, hogy mások miben jobbak, mint te! Koncentrálj arra, hogy a saját eredményeidet javítsd minden nap! A siker a TE és ÖNMAGAD közötti ütközetben dől el.


(Folyt. köv.)

2012. január 23., hétfő

A szeretet önző

"Legyen űr az együttlétetekben, és engedd, hogy a mennyei szelek táncoljanak kettőtök között. Szeressétek egymást, de ne kössön meg a szeretet - inkább legyen egy hullámzó tenger a lelkeitek partjai között." - Kahlil Gibran. Angolból fordítottam ezt az idézetet, de úgy érzem, hogy nem sikerült teljesen pontosan visszaadni. Persze lehet, hogy eredeti nyelven még másabb volt a megfogalmazás, mindenesetre itt az angol verzió is: 
“But let there be spaces in your togetherness and let the winds of the heavens dance between you. Love one another but make not a bond of love: let it rather be a moving sea
between the shores of your souls.”


Elmondhatom magamról, hogy életem felét a Krisna-tudatban töltöttem, ahol az önzetlen, feltétel nélküli szeretetet tanultuk és gyakoroltuk, de az igazat megvallva, nagyon kevés valódi példát láttam, akiről úgy éreztem, hogy sikerült megvalósítania ezt az eszményi ideált, méghozzá úgy, hogy közben ő maga is maradéktalanul boldog lett tőle. Szép gondolat az, hogy valaki teljesen átadja magát Istennek, és közben megtanulja feltétel nélkül szeretni és elfogadni az összes teremtményét is egyben, de azért a közönséges földi halandók már akkor is sikeresnek tudhatják magukat, ha egy-két teremtményt meg tudnak szeretni és boldoggá tudnak tenni.


És nem a new-age hangulattól csöpögő "Szeretem az egész világot!" - jellegű kitárulkozásokra gondolok, hanem olyan kapcsolatokra, amelyek tényleg működnek, és amelyekben mindkét fél boldognak érzi magát attól, amit a másiktól kap, és amit adhat neki.  Legyen az munkatársi, baráti, mester-tanítvány, szülő-gyerek, testvéri vagy egy partnerkapcsolat, a lényeg mindegyikben ugyanaz. Ha túlzottan ragaszkodni kezdesz a másikhoz, akkor uralkodni akarsz fölötte, irányítani akarod, birtokolni akarod. És ez a másiknak időnként terhes lesz, ha pedig nagyon terhessé válik, akkor el fog hidegülni tőled. Ha viszont nem törődsz vele, szintén önzésből, akkor a kapcsolat persze nem fog működni, mert nem sok közötök lesz egymáshoz a megszokáson vagy a társadalmi konvenciókon kívül. 


Egész életemben azt kerestem, hogy mi a titka egy tartalmas és virágzó kapcsolatnak, és most is ezt kutatom. Lehet, hogy még sok életen keresztül kutatni fogom. Mert amíg ez nincs meg, és nem tudsz egy (vagy kettő, három, de az már nagyon nagy szó) embert boldoggá tenni, addig az univerzális szeretetről és az Isten iránti odaadásról szóló elképzelések üres frázisok maradnak csupán. 


Régen sokszor felléptem a személytelen filozófia, az advaita vedánta ellen, de az igazság az, hogy a személytelenségre irányuló hajlam mindannyiunkban ott bujkál, és igazi kihívás az, amikor megtanulunk személyesen, figyelemmel és odaadással létezni egy kapcsolatban, és ugyanakkor nem érezzük, hogy gúzsba köt. Ehhez nagyon erős és önálló személyiségnek kell lenni, és nagyon bízni kell a másikban. Hiszen sokszor azért vagyunk zárkózottak, mert félünk a csalódástól, félünk attól, hogy ha túl közel engedjük magunkhoz, akkor visszaél vele, és fájdalmat okoz nekünk. Pontosan attól tartunk, ami saját magunkban is ott van, az önzéstől, az egocentrizmustól. 


Amikor a kapcsolatban a két fél alá akarja rendelni a másikat önmagának, akkor óhatatlanul is sok lesz a konfliktus. De ha mindketten tudják, hogy mit akarnak, és önzetlenül segítenek a másiknak a céljai elérésében, ugyanakkor meghagyják a függetlenségét, és nem zsarolják ki belőle a szeretetet, a törődést, a figyelmet, a szolgálatot, akkor a kapcsolat spontán és élő, virágzó és gyümölcsöző tud maradni, és még hosszú évek múlva sem savanyodik be, hanem napról napra új meglepetésekkel szolgálhat.


Amikor az utcán látom a koldusokat, akkor megsajnálom őket, de főleg azért, mert az a dolog, aminek a leginkább híján vannak, az önbizalom, hogy ne másoktól várják a megoldást a problémáikra, hanem megtalálják azt a hitet önmagukban, ami erőt ad a problémáik megoldásához és az álmaik eléréséhez. Azért sajnálom őket, mert nem tudják annyira megnyitni a szívüket, hogy azon gondolkozzanak, mit adhatnak másoknak, hanem csupán önmagukra és a saját igényeikre tudnak gondolni. De az élet arról szól, hogy először adnod kell, és utána fogsz kapni.


Voltaképpen mindannyian koldusok vagyunk, a szeretet koldusai, hiszen a szeretet morzsái azok, amelyek éltetik a lelkünket, és ha nem kapunk belőle, akkor sajnáltatjuk magunkat, kizsaroljuk, kolduljuk, lopjuk, kierőszakoljuk. Persze minél önzőbb a szeretetünk, minél inkább kapni akarunk, ahelyett, hogy az adásra koncentrálnánk, annál kevesebb fog jutni, vagy ami jut, azt annál kevésbé tudjuk értékelni. Szóval valósítsuk meg az álmainkat, és tegyük azt, amit igazán szeretünk, amivel igazán tudunk adni másoknak! És ha olyan partnereink, barátaink, családtagjaink vannak, akik számára az a fontos, hogy ebben segítsenek és inspiráljanak bennünket, akkor olyanok lesznek a kapcsolataink, amelyek által igazán azt érezzük, hogy a helyünkön vagyunk, és azt tesszük, amire születtünk. 


A jóga azt jelenti, hogy megtanulunk összhangot teremteni az életünk különböző aspektusai között, és nem adjuk fel addig, amíg létre nem jött az összhang, össze nem állt a kép. Addig tologatjuk és forgatjuk a kirakós játék darabjait, amíg nem kerül minden a helyére. És ehhez először a saját elménkben és szívünkben kell rendet tennünk.

2012. január 22., vasárnap

A hangok a fejünkben 2.

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:


"A számos különböző gondolat és személyiség olyan, mint a kis hangok a fejünkben. Problémát okozhatnak, ha hibásan összekapcsoljuk őket az "én-séggel" (aszmitával), amit egónak is nevezünk. Például, a sok ezer gondolat, ami naponta megfordul a fejünkben, nem okoz gondot, amíg nem kezdünk el ragaszkodni hozzájuk vagy azonosítani magunkat velük. Még egy szent is gondolhat néha a gyilkosságra vagy a heroin használatára, de nem fogja azonosítani magát ezekkel a gondolatokkal, mert nem ragaszkodik hozzájuk. A probléma akkor kezdődik, amikor egy ember elkezdi azonosítani magát a gyilkosság vagy a heroin-függőség gondolatával. Csak akkor következhet be a cselekvés, ha ez megtörténik. Az azonosítás vagy a ragaszkodás a helytelen tudás (viparjaja), amikor azt gondoljuk, hogy mi vagyunk az a jelenség. A helytelen tudás csak akkor képes megmaradni, amikor a helyes tudást (pramánát) - hogy mi csak a tudatosság vagyunk - nem ismerjük fel, vagy nem tudatosítjuk.


A legbiztosabb módja annak, hogy a társadalom biztonságos legyen, a börtönök üresek legyenek, a bíróságok és a rendőrség pedig munka nélkül legyen, az, ha az embereket a meditációra és a jógikus filozófiára oktatjuk. Ha folyamatosan tudatosak vagyunk arról, hogy ürük és határtalan természetünk van, és a tudatosságunk nem változik, ami által elérjük a teljes szabadságot, akkor képesek vagyunk megszakítani az elme tevékenységével történő azonosítást.


Ha az azonosítás fennmarad, akkor semmi sem állíthat meg bennünket attól, hogy a fejünkben hallatszó hangokra hallgassunk. Ezek a hangok mondták Adolf Hitlernek, hogy öljön meg hat millió zsidót, és hasonló hangok mondták Joszif Sztálinnak, hogy öljön meg húsz milliót a saját népéből. A fehér ember ezekre a hangokra hallgatva ölt meg sok millió színesbőrűt szerte a világon. Ezek a hangok mondták a keresztényeknek, hogy öljenek meg sok millió "pogányt" az inkvizíció és a keresztes hadjáratok által. mindezeket a tetteket összegzi J. Krishnamurti állítása: "Az elme története az atrocitások története."


Mindezeket a tetteket a múltban is és most is azért követjük el, mert azonosítjuk magunkat a fejünkben lévő hangokkal. mivel az elme a túlélés eszköze, mindig megpróbál uralkodni mások fölött, hogy elejét vegye a támadásnak. Az elme ösztökél bennünket a versengésre és a harcra. Ha kivetítjük magunkat és azonosítjuk magunkat az elme fluktuációival, akkor mentális rabszolgákká válunk. Jógikus értelemben véve a mentális rabszolgaság nem azt jelenti, hogy valaki más manipulál bennünket, hanem azt, hogy a saját elménk szed rá. A saját elménk rabszolgái vagyunk. ezek erős szavak, de jogos a használatuk, ha visszagondolunk az áldozatok sorára, amelyeket az elme rémuralma eddig szedett.


A tudat viszont tulajdonságok nélküli. Az én tudatom ugyanaz, mint bárki másnak a tudata. A tudat megvalósítása békét eredményez, és a vágyat, hogy mindenki javára cselekedjünk. 

2012. január 21., szombat

A hangok a fejünkben

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:


"Jóga-szútra 1.4.


Vritti szárúpjamitaratra


vritti - módosulás; szárúpjam - azonosulás; itaratra - máskülönben.


Máskülönben látszólag felveszi az elme módosulásainak formáját.


A "máskülönben" arra az állapotra vonatkozik, amikor a látó nincs megállapodva a valódi természetében, a tudatban. Ilyenkor úgy tűnik, hogy a látó felveszi az elme aktuális tartalmának formáját.


Ahogyan az előző szútra is magyarázta, emlékeznünk kell rá, hogy ez csak úgy tűnik, mintha így lenne. A valóságban a kristály változatlan, miközben a piros rózsát látjuk benne. De, mivel maga a kristály színtelen, amit látunk, amikor ránézünk, az a rózsa színe és formája, és nem maga a kristály. Más szavakkal, a vörös rózsa tulajdonságai látszólag rávetülnek a kristályra, méghozzá olyan mértékben, hogy azt hisszük, hogy a kristály a vörös rózsa.


Hasonlóképpen, amikor a gondolati hullámok fodrokat hoznak létre az elme tavának felszínén, akkor az adott gondolati tárgyak színe és formája rávetül a valódi természetünkre, ami a tiszta tudatosság. Az elme vonzza a tárgyakat, mint ahogy a mágnes a fémet, és ez hibás benyomásokat eredményez. Mivel ezek a tárgyak és gondolatok színnel, formával, struktúrával és minőséggel rendelkeznek, helytelenül úgy tűnik, mintha a tudatosság, amely megvilágítja ezeket a tárgyakat, felvenné ezeket a tulajdonságokat. Ez az ember nyomorúságának és szenvedésének az oka.


Egyik nap láttam egy matricát egy autón: "Hallgatom a kis hangokat a fejemben". Minden nap milliónyi gondolat keresztülfut az elménken, és a modern pszichológia most már elfogadja, hogy nem egy, hanem sok ezer egónk és személyiségünk van. Valójában minden pillanat megváltoztat bennünket, és egy némileg módosult személyiség (vászana) jön létre."